Kötőjel

Élet

Az úgynevezett „ucsetnoje gyélo”, azaz a fogoly személyi adatlapja néhány olyan adatot tartalmaz, amiből megkíséreljük felderíteni egy-egy magyar rab - legyen az katonaszemély vagy polgári áldozat – „életútját” a szovjet fogságban.  Ha szerencsénk van és jól vezetett ez a gyűjtő - na és persze még olvasható is -, akkor lekövethetőek a történések: mikor és hol esett fogságba, melyik táborból melyikbe helyezték át és hát, ami nekünk fontos ezek közül, vagyis mikor és hol halálozott el és hol van eltemetve.

A nyitó oldalon, a nagykötőjel magyarázatául szolgáló „1928 – 1944” évszámokat egy létező sírkőről vettem, amely síremlék az Oroszországi Föderáció Szaratovi régiójának fővárosában, Szaratovban található, a Lenini kerületben, a Kumisz-tisztáson:


Nem igazi temetőt találunk itt, a keresztek olyan tömegsírok helyét jelzik, ahol a szaratovi hadifogolytábor és a 3631-es lágerkórház áldozatai vannak eltemetve. Manapság a helybeliek szabadidős- vagy rekreációs parknak használják a város ezen erdős-ligetes részét.

Kern András személyi kartonjából tudjuk, hogy 1928-ban Bátaszéken született, apját Ferencnek hívták. A XX. század történelme alakította a sorsát. Alig 16 évesen, 1944. november 17-én esik hadifogságba Füzesabonynál. A szovjet 53. hadsereg alakulatai ezen a napon harapófogóba fogva az addig szívósan védekező 1. német páncélos hadosztály, 25. magyar gyalog hadosztály, 2. magyar harckocsizó hadosztály, 76. német gyalog hadosztály erőit, azokat felmorzsolva estére felszabadítják a térséget. Kern honvéd vélhetőleg valamelyik magyar alakulat katonájaként ugyan túléli ezt a napot, ám az, hogy a további fogva tartásának helyeiként a rtyiscsevói 5131-es számú kórház, valamint a szaratovi 3631. számú hadifogoly kórházak vannak megjelölve, azt sejtethetik, hogy sérülten vagy betegen esett hadifogságba.

Hogy a fogságban mit élt át, egyelőre nem tudjuk.

Vajon oly mértékben megsérült, hogy az élete hátralévő idejének mind a 28 hónapját folyamatosan kórházban töltötte? Én azt nehezen hiszem, hogy a szovjetek a kifejlődő offenzíva közepén súlyosan sérült foglyokat szállítottak volna olyan mélyre a hátországukba. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ekkor már komoly számban állt rendelkezésükre munkaképes hadifogoly is, és hogy a civilek elhurcolása is megkezdődött.

Én inkább arra tippelek, hogy Kern honvéd munkára alkalmas állapotban került szovjet kézre és ezért vitték el Szaratovba. Ott aztán a 238-as tábor többi hadifoglyával együtt munkára fogták, és aztán annak következményeként – baleset, hiányos táplálkozás, kimerültség, fertőzések, akár mindegyik egyszerre? – került a szaratovi 3631-es számú speciális kórházba és végezetül e kórház temetőjébe.



[1] Сергей Простаков: Как военнопленные поднимали советское народное хозяйство

in: https://rusplt.ru/society/voennoplennie-6656.html